Bálványos Huba által összeállított előadások, gondos sorrendbe rendezett képekkel, eredeti PowerPoint és webre modernizált változatokban. Előbbiek a bal-jobb párosításokat és a felnagyított képek vetítés-élményét adják. Utóbbiakkal könnyen bepillantást nyerhet az előadásokba.
Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő- és grafikusművész. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző.
Nagy István (Csíkmindszent, 1873. március 28. – Baja, 1937. február 13.) magyar festőművész, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Tájképeit és arcképeit főleg pasztellkrétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője.
Nagy Balogh János (Budapest, 1874. augusztus 2. – Budapest, 1919. november 22.) magyar festő, grafikus. Művészete a nagybányai neósokéval és a Nyolcak művészetével rokon, sajátos kubista stílust alakított ki, s belülről jövő természetességgel ábrázolta saját szűk környezete, édesanyja, maga és a kubikosok mélyszegénységét.
Gulácsy Lajos Kálmán (Budapest, 1882. október 12. – Budapest, 1932. február 21.) magyar festőművész. Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.
Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét.