Bernáth Aurél (1895-1982)
Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.
Tovább olvasom!Bálványos Huba által összeállított előadások, gondos sorrendbe rendezett képekkel, eredeti PowerPoint és webre modernizált változatokban. Előbbiek a bal-jobb párosításokat és a felnagyított képek vetítés-élményét adják. Utóbbiakkal könnyen bepillantást nyerhet az előadásokba.
Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.
Tovább olvasom!Szőnyi István (született Schmidt; Újpest, 1894. január 17. – Zebegény, 1960. augusztus 30.) festőművész és grafikus. Posztimpresszionista Dunakanyar-beli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. Halála után zebegényi műtermében emlékházat nyitottak tiszteletére (Bálványos Huba utolsó kiállításának helyszíne).
Tovább olvasom!Ferenczy Noémi (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1957. december 20.) gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike.
A kárpitművészet megújítója volt. Az általános gyakorlattal ellentétben Ferenczy Noémi, nem csak tervezte alkotásait, hanem saját maga készítette. Kartonra tervezett festményeit maga szőtte, növényi festékkel saját maga által színezett gyapjúfonalakból. Kárpitjai igen erősen dekoratív hatásúak, síkszerűek, újító volt ilyen téren is. A kárpitművészetben addig alkalmazott stílusok inkább idillikus tájkép festészetre hasonlítottak. Az ő képein egyformán fontos volt a figura és a természet. Gobelinjeinek lírai színvilága is egyedi. Színei a kezdeti erős színekből, egyre inkább átmentek a pasztell felé. Képes volt a gobelinművészetet a monumentális művészet rangjára emelni.
Tovább olvasom!Vajda Lajos (Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budakeszi, 1941. szeptember 7.) magyar festő és grafikus. Életműve a 20. századi magyar képzőművészet egyik legösszetettebb és legmagasabb színvonalú teljesítménye. A mindössze 33 évet élt művész a szentendrei fiatalok körében vált példaadó mesterré, az 1945 utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte, a művészettörténész szakma pedig Vajda Lajost egyértelműen a modern magyar művészet egyik vezéregyéniségének tekinti.
Tovább olvasom!Derkovits Gyula (Szombathely, 1894. április 13. – Budapest, 1934. június 18.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő és grafikus. Sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén.
Tovább olvasom!