Pablo Picasso – Guernica

A Guernica bemutatja a háború borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire részben, vagy egészben ártatlan civilek. E mű általánosságban véve a háborúellenesség szimbólumává vált, mivel örök érvényűen örökíti meg a háború borzalmait, valamint a béke iránti vágy egyfajta megtestesülése. A festményt világszerte bemutatták rengeteg múzeumban, aminek köszönhetően széles körökben ismertté vált. E körút során kapott nemzetközi visszhangot a spanyol polgárháború.

1937. április 26-án, a német és olasz harci repülőgépek által bombázott, Spanyolországban, Baszkföldön található Guernica település elleni támadásra válaszul készítette a művész. A spanyol republikánus párt bízta meg Pablo Picassót a freskó elkészítésével, amely az 1937-ben Párizsban megrendezett Világkiállításon Spanyolországot képviselte.

Wikipédia: Guernica (festmény)

A DVD 5 előadás-összeállítás része.

Tóth Eszter: Guernica (Művészettörténet dolgozat)

Megindítóan szép. Az átélés teszi azzá. Ezzel, és így, meg tudja majd indítani a gyermekek lelkét is.

2008. június 27., Huba, a kiemelt dolgozatok mappájából

„A gyermek sikolya, a nők sikolya, a madarak sikolya, a virágok sikolya,
 a fák és kövek sikolya, a téglák, a bútorok, az ágyak, a székek,
a függönyök, az edények, a macskák és a papír sikolya,
 az egymásba keveredő szagok sikolya,
 a vállat szurkáló füst sikolya, a nagy
üstben fortyogó sikolyok,
s a tengert átszelő,
 elsőként lezuhanó
madarak sikolya.”

(Picasso)

1937. április 7.

„Guernica, a baszk tartományok legrégibb városa és kulturális központja a felkelők tegnap délutáni támadása során majdnem teljesen elpusztult. A jóval a frontok mögött fekvő védtelen város bombázása pontosan háromnegyed óráig tartott. Ez alatt a német légierő egységei- Junker és Heinkel bombázók, valamint Heinkel vadászrepülők- szünet nélkül támadták a várost 500 kilogrammos bombákkal. Ezzel egy időben alacsonyan szálló harci gépek lőtték a mezőkre menekülő lakosságot. Rövid idő alatt egész Guernica lángokban állt.”

(A londoni The Times tudósítása)

Ha csak ez a hűvös, tárgyilagos tudósítás emlékeztetne minket e katasztrófára, valószínűleg hamar elfelejtettük volna a kisvárost. Picasso révén azonban, az itt történtek az évszázad egyik meghatározó eseményévé váltak. Guernica eleven maradt a XX. Század tudatában, mivel a Guernica révén bekerült a kultúrába. Bár a művész egy történelmi eseményről számol be, egy szemtanú beszámolója helyett a szubjektív döbbenetét fejezi ki, a történtek Picasso lelkére gyakorolt hatását. Alkotó tevékenységét már nem keze, hanem szíve kormányozza. Az eredmény egy panaszos visszhangú kiáltás.

Talán furcsa, hogy ezt a képet választottam, de olyan mély nyomot hagyott bennem mióta először farkasszemet néztem vele, hogy nem tudok tőle szabadulni. El akartam fordítani tekintetem e torz pofájú szörnyektől, de ugyanakkor vonzott is hogy megismerjem őket, mondanivalójukat. A fekete-fehér és szürke tónusok alkalmazása, a színkontraszt is vonzza a tekintetünket. Miféle szörnyek ezek? Élők, vagy holtak? Én szellemteremtményeknek nevezem őket, amelyek közös vonása a rettenet, elviselhetetlen fájdalom kifejezése.

A látvány magával ragadja a bámészkodót, szinte részesei leszünk ennek a pokolnak. Sokan nem tudják elfogadni Picasso világát. A művész erről így nyilatkozott: „az emberek mindenben és mindenkiben valami értelmet keresnek. Ez korunk jellegzetes betegsége, amely oly kevéssé gyakorlatias, de amely mégis gyakorlatiasabbnak hiszi magát minden más oknál.” Csak annyit kérdezek: ha ez a kép nem kifejező, nincs értelme, akkor mutassanak nekem egy olyat, amelynek tartalma ennyire nyilvánvaló, néptől, nyelvtől, kortól függetlenül jobban átjön a tartalma, mint a Guernicának. Ha mégsem sikerülne értelmezni, akkor segítek! Elkalauzolom a kedves bámészkodót a poklok poklába, a démonok közé, megfejtem érzéseiket, mozdulataikat. Visszautazunk a Spanyol kisvárosba, a szenvedők közé, akikről szól ez az alkotás.

A fő téma a szenvedés, a rettenet, az emberi élet örök kísérője. A kép jobb oldalától indulok, ahol egy égő nő látszik, akit elnyel a hullámsír, miközben lefelé zuhan egy emeletes házból. Kezét a magasba tartja, fohászkodik, vagy talán nyúlni akar valakiért. Arcán kétségbeesés, fájdalmas kiáltása áttöri a becsapódó bombák zaját, messze visszhangzik. Az is lehet, hogy gyermekei bent maradtak az épületben, ami elemeire esik szét, ahogy felemészti a tűz. Szeme zavarodott, feldúlt. Tudja, hogy számára elérkezett a vég, ütött az utolsó órája. Kétségbeesetten próbál valami kapaszkodót keresni, de hiába…

A középső, háromszög kompozíció elemzése egy kicsit bonyolultabb: azt sem tudom, honnan lássak hozzá. Ha az égő nőnél fejeztem be, akkor talán célszerű a leesés várható helyétől kezdeni, ahol egy lábat látunk. Először csak ez tűnik fel, majd tekintetünkkel követjük, és kiderül, hogy egy nő húzza maga után. Kitartóan próbálja vonszolni magát, menekülni. Már- már sokkos állapotban halad egyre tovább és tovább, amíg ereje el nem hagyja, és a kimerültségtől össze nem esik. Valószínűleg nincs teljesen tudatánál. Keblei fedetlenek, mintha emberi lényétől lenne megfosztva. Mozgása is erre utal, szinte csúszik-, mászik a porban.

Mindenütt testrészek hevernek, ameddig a szem ellát. Középen, fenn egy lámpa lóg, amitől az az érzésünk, hogy egy szobában járunk. Ha jobban szemügyre veszzük, értelmezhetjük akár egy szemként is, ami ha lecsukódik, megszűnnek a szörnyűségek. Ez a lámpa ugyanúgy fehérrel van ábrázolva, mint a torzók, tehát ha kioltanánk ezt a tónust, akkor tényleg nem látszana semmi egy nagy feketeségen kívül. A lábát vonszoló nő tekintete egy petróleumlámpára szegeződik, amit egy betekintő kísértet tart a kezében. Így az tűnik értelemszerűnek, hogy valójában innen ered a fény. Erről az arcról is a döbbenet olvasható le, valamint olyan vegyes érzések, amiket alig lehet elkülöníteni, szétbontani.

A földön fekvő katona görcsbe rándult keze egy törött kard markolatát szorongatja. Bal kezének ujjai széttárva. Nem tudom eldönteni, hogy él-e még. Szemei üvegesnek tűnnek, tekintet nélküliek. Az egyetlen jel, ami talán az életre utal, a szájából kiáltás hallik, vagy halk sóhaj? Nehéz eldönteni, de talán a nyögés a legmegfelelőbb szó, bár lehetne rajta vitatkozni. A gyermekét tartó nő esetében viszont egyértelmű a mimika. Ki ne érezne együttérzést egy gyermekét elvesztett anya iránt, akinek a fájdalomtól torzult az arca. Bárcsak enyhíteni tudnánk a fájdalmát, bár képesek lennénk feltámasztására. Szemei könnycsepp alakúak, ami még kifejezőbbé teszi érzelmeit. Sikoltása az elevenünkbe hatol.

Az állatok ábrázolása sem hanyagolható el. A háromszög kompozícióban elhelyezkedő ló egetverő üvöltése, nyerítése tör fel. Éppen összeroskadni készül, véknyát lándzsa döfte át, szája kitátva, nyelve hegyes, akár egy fullánk. A homályban egy tátott csőrű madár utolsó keserves énekét hallatja.

A bika kivételt képez, megbontja a „rendet”. Nem üvölt, inkább bután bámul, nyaka természetellenesen ki van csavarodva. Farka égnek áll, füstszerűen gomolyog.

Lassan a végére érünk a műnek, ami persze nem teljesen igaz, hiszen még rengeteg dolgot el lehetne róla mondani. Tovább boncolni a mögöttes jelentést. Nem könnyű a jelenet szimbolikáját megfejteni, mondanivalója messze túllépi a guernicai vérengzés határait, s a kép tartalmát illetően Picasso sohasem szolgált magyarázatokkal. Hiába unszolták a festőt, ő hallgatott. Talán azért, mert ő is úgy gondolta, a mű magáért beszél. Picasso kiemelte a szenvedéseket. Ahelyett, hogy egyetlen anya fájdalmát, egyetlen asszonyét vagy éppen katonáét festette volna meg kiemelte jegyeiket. Így képessé tette őket minden szenvedő alak kínjának kifejezésére.

Soraimat Picasso szavaival zárnám:

„Ennyi elég, nem? Mit kellene még csinálnom?
Mit fűzhetnék még ehhez hozzá?
Mindent elmondtam.”

Felhasznált irodalom

• Ingo F. Walther: Pablo Picasso Az évszázad zsenije
• René Berger: A festészet felfedezése
• Szakítás a művészet hagyományaival, Pablo Picasso (Glória kiadó, 1999)

A dolgozat letöltése (PDF)

Előadások felhasználási feltételei

Művészettörténet oktatási célra, előadás tartásához, rajzórához forrásmegjelöléssel vetíthető (szerző: Bálványos Huba, balvanyoshuba.hu). Értékesíteni tilos, kizárólag non-profit, edukációs jelleggel használható fel! Az előadásokról bővebben. – Vissza az előadások áttekintéséhez.