Rippl-Rónai József (1861-1927)

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő- és grafikusművész. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző.

Wikipédia: Rippl-Rónai József

A XX. század jelentős magyar képzőművészei I. előadás-összeállítás nyolcadik előadása. A Budapesti Művelődési Központ MŰVÉSZET KÖZELRŐL előadássorozatának része.

Letöltés (PowerPoint PPT)

Ráadás, Huba gyűjteményéből

Amik nem kerültek be az előadásba, vagy a képek másik verziói.

Csibrik Orsolya: Rippl-Rónai József – Kalitkás nő (Esztétika dolgozat, műelemzés)

Szép. Tudom venni az értelmezését, a magyarázásait, mert átéltek.

2009. december 6., Huba

„…már észrevettem pemzlimen, hogy a mester művészi hatásától távol, a természet kutatásának hatásai nemcsak képeim karakterét, hanem ízlésemet is megmásítják.”

Rippl-Rónai József

A Magyar Nemzeti Galéráit járva találtam rá Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményére, mely egy nagyított változata az eredeti képnek. Első pillantásra semmiféle hatását nem éreztem a festménynek. De ahogy merengve álltam előtte, rá kellett, hogy jöjjek, éppen ez a különösen egyszerű pillanat, ami talán kicsit nyomasztó, ugyanakkor egy nyugodt hangulatot sugalló érzés, ami magával ragadott.

Egy fekete ruhás, elegáns nő piciny fémkalitkát tart a kezében. Mindössze ennyit ábrázol Rippl-Rónai József festménye. A kép rendkívül egyszerűnek tűnik. A festményen a tiszta színek használata lelhető fel, a kék és a zöld színek különféle árnyalatai uralkodnak. Ezt a tónust viselik a falak és a háttérben felsejlő szék, pamlag, tehát a semleges környezet. Az egész szobát rejtelmes sötétség borítja, mintha semmilyen fényforrás nem létezne. Csak a nőalak fehér arca és kezei, valamint a halványzöld ketrecbe zárt sárga madár csempésznek némi élénkséget a képre. Az alig megvilágított tárgyak csak halvány körvonalakban érzékelhetők. A szobabelső puha homályából a kalapot viselő hölgy furcsa testtartásban szemléli a bezárt jószágot, derekát előrenyomva figyeli a fogoly madarat. A testartása egy megfeszített íjhoz hasonlítható. Kibillenése bizonytalanságra utal. Nyomasztó csend, búskomorság érezhető ki a műből. A festő erőteljes körvonalakat használt. Érdekesnek találom a nőalak fejének ábrázolását, a finoman megfestett arcát. Bőrének fehérsége, lágysága figyelhető meg. Szemeit lecsukta: valószínű gondolatai eluralkodtak rajta. Fején a sötét színű kalap eltakarja haja egy részét, a kontyon pihen. Kezei szintén finomságot sugallnak. Előkelően tartja a madaras kalitkát. Aki szemléli a képet, csak találgatni tud, hogy vajon mire gondolhat a szereplője. Talán most érkezett haza, vagy ellenkezőleg, hosszabb útra készül és búcsúzkodik. Véleményem szerint inkább egy búcsúzásnak lehetünk a tanúi. Fájdalommal teli tekintetével egy utolsó pillantást vet jószágára. Nem viheti magával a hosszú útra. Érdekesnek találom, hogy a nőalak ketté szeli a képet. A nő jobb oldalán világosabb túnusok, a bal oldalán pedig sötétebb tónusok láthatóak. Valamint, a hölgy bal oldalra tekint, lehet, hogy a múlttól köszön el éppen? Lehet, hogy a múlt fájdalamai ültek ki az arcára? Előfordulhat, hogy a madár, a kalitka egy emlék csak számára. Tőle búcsúzik el, a mögötte álló sötétségtől, és a jövőbe lépve a világosságot találja.

A festmény hátterében egy sötétkék színű pamlag és egy barna régi kopott szék látható. Szembe tűnő számomra az, hogy az említett világos jobb oldalon, ami talán a jövőt jelképezheti, egy újnak tűnő, elegáns pamlag szerepel. Amíg a sötét bal oldalon, a múltban egy rozoga szék szerepel. Mire utalhat ez a két ülőalkalmatosság? Lehet, hogy a festményen szereplő hölgy múltja szegény volt. Ahhoz, hogy tovább léphessen a jövőbe, el kell engednie a múltat. Elengedni, mint egy madarat. De a madár még kalitkába van zárva. Lehetséges, hogy az arcán látható fájdalom a madár, a múlt elengedésének fájdalma.

Számomra a festmény a múltból a jövőbe való lépést sugallja. Talán emiatt ragadott magával a kép.

A dolgozat letöltése (PDF)

Előadások felhasználási feltételei

Művészettörténet oktatási célra, előadás tartásához, rajzórához forrásmegjelöléssel vetíthető (szerző: Bálványos Huba, balvanyoshuba.hu). Értékesíteni tilos, kizárólag non-profit, edukációs jelleggel használható fel! Az előadásokról bővebben. – Vissza az előadások áttekintéséhez.