Ferenczy Béni (1890-1967)
Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus. Pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.
Wikipédia: Ferenczy Béni
A Magyar szobrászművészek előadás-összeállítás második előadása. A Budapesti Művelődési Központ MŰVÉSZET KÖZELRŐL előadássorozatának része.
Letöltés (PowerPoint PPT)
Kovács Zsófia: Ferenczy Béni (Mez-telen művészet dolgozat)
Örülök, hogy mindez meg tudott történni Magával. Jók, nagyon jók az ilyen találkozások.
2008. június 27., Huba
1890. június 18-án született Szentendrén. Családja „művészcsalád”, így hát Béni nem véletlenül került pályájára. Apja a nagybányai művésztelep tagja volt, Béni is itt kezdte pályafutását 1907-ben. Nagyon sok dolog iránt érdeklődött (szobrászat, festészet, éremkészítés, illusztrálás).
Münchenben, Párizsban, majd Firenzében is tanult. 1912-ben Nagybányán kiállították néhány rajzát, majd 4 évre rá (1916-ban) a Ferenczy család kiállításán is részt vett műveivel az Ernst Múzeumban.
1919-ben (a forradalom bukása után) Bécsbe menekült. Ezután még sokáig nem tért haza, élt még Berlinben, a Szovjetunióban, Moszkvában. 1935-ben végül hazatért. Itthon a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Később egy súlyos agyvérzést kapott, melynek következtében lebénult testének a jobb oldala. Ebből kifolyólag kénytelen volt megtanulni bal kézzel tevékenykedni, így élete utolsó éveiben így alkotott. 1967-ben halt meg.
Egy Múzsa emlékei
A filmben Ferenczy Béni felesége emlékszik vissza kapcsolatukra, és történeteikre.
Már láttam ezt a filmet az Art-mozi keretein belül is, akkor is nagyon tetszett, és meghatott. Ezért is látogattuk meg Szentendrén a Ferenczy múzeumot. Így nagyobb betekintést nyertünk a Ferenczy család műveibe. Azt hiszem, jó dolog, hogy csak ezután a film után ismerkedtem meg Ferenczy műveivel, ugyanis így talán jobban meg lehet érteni művészetét. Azonban az is jó volt, hogy miután megnéztük a kiállítást, újra láttam ezt a filmet. Így már sok dolog ismerős volt, így még jobban kiteljesedett Ferenczy Béni művészete, és élete. A film által nemcsak műveit, hanem magát az embert és környezetét is megszerethettük.
Erzsike teljesen őszintén beszél egész idő alatt Ferenczyvel való kapcsolatáról. Sokáig nem találkoztak, ráadásul nem is Magyarországon látták viszont egymást, hanem Moszkvában. Mindketten nagyon meglepődtek, és örültek annak, hogy újra találkoztak. Erzsike próbálta lebeszélni Bénit arról, hogy Moszkvában maradjon. Béni viszont jól érezte magát ott, és nem akart visszatérni Magyarországra. Sokat találkoztak, végül egymásba szerettek, és házasság lett a dologból.
A film tulajdonképpen nemcsak Ferenczy életéről, művészetéről szól, hanem az egész időszakról, társadalomról, amiben éltek. Erzsike nagyon tisztán emlékszik vissza a történésekre. Ahogy a filmet néztem, olyan volt, mintha egy időutazáson vennék részt, ugyanis teljesen pontos képet ad életükről. Ez abból derült ki, hogy minden dologba, amit mesélt, beleélte magát. A tekintete is nagyon őszintének tűnt. Ahogy mesélt, olyan volt, mintha nekünk mesélne, nem volt a filmnek az a feszélyezett, kikérdezős jellege. Mintha nem is a kamerának beszélne. Nekem úgy tűnt, hogy Erzsike a mai napig nagyon szereti, tiszteli férjét, szerelme még mindig tart. Arról is mesél, hogy mennyit segítettek egymásnak, mennyire összhangban voltak. Erzsike lenyugodott Béni mellett. Nagyon sok dologban segítette férjét. Persze kapcsolatuk nem volt zökkenőmentes. Házasságuk után Béninek haza kellett jönnie Magyarországra. Ekkor azt gondolták, soha többet nem látják már egymást. Azonban Erzsike is hazatért, de fiát nem hozhatta magával, ugyanis a fiú apja ezt nem engedte. 20 évig nem láthatta fiát. Béni eközben próbálta visszakapni magyar állampolgárságát, amit csak 1944-ben kapott meg. Műalkotásainak egy része nem maradt meg, ugyanis értékeiket felgyújtották. Erzsike elmondta, hogy sosem állt modellt férjének, mert nagyon jó vizuális képessége volt, ezért mindig fejből mintázott.
Az ’50-es években Béni agyvérzést kapott, ezért lebénult a jobb oldala. Szépen lassan megtanult bal kézzel alkotni. Utolsó 10 évében bal kézzel mintázott. 1967-ben halt meg. Felesége a kórházban férje mellett volt egészen haláláig.
A dolgozat letöltése (PDF)
Előadások felhasználási feltételei
Művészettörténet oktatási célra, előadás tartásához, rajzórához forrásmegjelöléssel vetíthető (szerző: Bálványos Huba, balvanyoshuba.hu). Értékesíteni tilos, kizárólag non-profit, edukációs jelleggel használható fel! Az előadásokról bővebben. – Vissza az előadások áttekintéséhez.